|
1.) A borsodi Mezőség vidékfejlesztési
filozófiája
A Borsodi Mezőség Vidékfejlesztési kistérség tevékenysége
CÖTKÉNY–program néven közismert fejlesztési stratégiájának
célja nem egy esetleges, „a vak tyúk is talál szemet” alapon
működő „fejlesztgetés”, hanem a kistérség lakosságának
egyszeri újratőkésítése úgy anyagi, mint humán területen.
Nyilvánvaló, hogy 50 év kártékony hatásait nem lehet 5 év
alatt maradéktalanul helyrehozni. Azt azonban mindenképpen
el akarjuk érni, hogy az elkövetkező 5 évben alakuljon
ki a kistérségben az a „kritikus tömeg” a fejlesztés területén,
amely a stratégiai programot önfejlődésre képes, visszafordíthatatlan
stabil folyamattá teszi a jövőt illetően. Fejlesztési
filozófiánk legfontosabb aktora a helyi egyén, illetve az
általa birtokolt, működtetett, vezetett és/vagy többük
együttműködésében szervezett helyi vállalkozás.
Ebben a felfogásban a térségen kívülről érkező
pénzpiaci tőke nem eszköze, hanem akadályozó tényezője
a vidékfejlesztésnek.
Nem az a célja a Borsodi Mezőség kistérségnek, hogy
a programkészítés során magunk tárjuk és kínáljuk fel a külső
tőkének a legsebezhetőbb pontjainkat, illetve a
legértékesebb lehetőségeinket, hanem az, hogy ezeket
saját érdekünkben javítsuk ki, illetve hasznosítsuk.
Magától értetődő, hogy a kistérség lakosságának
alapvető szüksége van a természetföldrajzi környezete
(tájhazája) által biztosítható valamennyi gazdasági haszonvételi
lehetőségre, a fenntartható fejlődése szempontjából.
Semmiképp nem mondhatunk le ezekről a hasznosítási dimenziókról
még akkor sem, ha felkészületlenségünk, illetve hátrányos
helyzetünk miatt pillanatnyilag nem tudjuk ezeket ki – és
felhasználni megélhetésünk érdekében. A fejlesztési program
célja éppen az, hogy ezeket a lehetőségeket a gyakorlati
megvalósulás állapotába juttassa. Ezen szempontok érvényesülésének
valószínűsége jelen pillanatban olyan alacsony, hogy
az egész stratégiai program csupán naív fikciónak tűnik.
2.) Az operatív program célja és kapcsolódási
pontjai a stratégiai programhoz
Az operatív program jelenlegi szakaszát csupán első
ütemként foghatjuk fel. A tervezés szempontjaként megadott
„Egyéb elvárások” fejezet a.) pontja meglehetősen szűk
korlátok közé szorította a számba jöhető projektek jellegét
és mennyiségét. A Borsodi Mezőség kistérség stratégiai
programja egymásra épülő és együttműködő projektek
térben és időben
tudatosan szervezett halmaza. Az időbeni dimenzió miatt
értelemszerűen lesznek olyan projektek, melyek a stratégiai
programnak csak bizonyos készültségi foka után nyerhetnek
értelmet.
A projektek egymásra épültsége feltétlen megvalósulási, a
projektek időbeni sorrendisége pedig előre meghatározott
együttműködési garanciákat igényel.
A jelenleg rendelkezésre álló források és döntési mechanizmusok
ismereteink szerint csak rendkívül nehézkesen, alacsony hatásfokkal
képesek ezeket a garanciákat nyújtani.
Az első ütemben kialakított operatív program éppen ezért
a legnagyobb léptékű, a teljes földrajzi területet érintő
alapprojekteket, valamint a fejlesztési stratégia teljes végrehajtási
időtartamára jogérvényes, helyi össztársadalmi léptékű
irányítási és együttműködési keretprojekteket helyezi
előtérbe.
Ezek megvalósulása nélkül nem biztosítható a stratégiai program
irányítottsága, melyet a ”fejlesztési kritikus tömeg” eléréséig
mindenképpen fenn kell tartani.
3.) Az operatív program tervezésének
jellemzői
A halmozottan hátrányos helyzetű helyi lakosság egyéni
elképzelései nem a fejlesztési, hanem a túlélési stratégiák
jellegzetességeit hordozzák. Igen nagy politikai felelősség
(vagy felelőtlenség) ezekbe az egyéni túlélési stratégiákba
úgy „belenyúlni”, hogy nem nyújtunk garanciát a feltétlenül
szükséges áldozatvállalások pozitív eredményességére. A Borsodi
Mezőség kistérség komplex vidékfejlesztési programjának
kidolgozása során, folyamatos lakossági „bizalomkopás” volt
tapasztalható. Figyelemmel a kezdetben széles körben meghirdetett
elvek és a jelenlegi lehetőségek közötti, számukra áthidalhatatlannak
tűnő szakadékot jelentő különbségekre, ez érthető
is.
Rendkívül veszélyesnek tartjuk a stratégia megvalósítása
szempontjából döntő fontosságú bizalmi tőke elvesztését.
Ez azonban nem csupán a stratégiai programnak szól, hanem
az egész vidékfejlesztési politikának.
A Borsodi Mezőségben kialakult a „22-es csapdája”: az
operatív programozás széleskörű lakossági kiterjesztését
pontosan azok a problémák akadályozzák, melyek megoldása éppen
a stratégiai program célja és feladata.
4) Az operatív program projektjeinek
kiválasztása
A projektek kiválasztásánál a projektek egymásra épülése
mellett nagy hangsúlyt kapott egy másik, a kiválasztottak
személyére vonatkozó szempont. Ezek a személyek már régebb
óta vesznek részt elkötelezetten a fejlesztési tevékenységekben,
ezért számítani lehet arra, hogy
- a program összefüggéseit értve nem a „fogd a pénzt és huss”
stratégiát választják,
- a program megvalósulásának külső bizonytalanságai
ismertek előttük, azok megváltozása esetén nem kell bizalomvesztéssel
számolni a fejlesztést koordinálóknak,
- térségi viszonylatban tőkeerősek, azaz van esély
arra, hogy a projektekhez szükséges önerő rendelkezésükre
fog állni,
- egyúttal elkötelezettek a projekt megvalósításában, mivel
saját egzisztenciájuk, jövőjük záloga az.
A projektek között elsőbbséget élveztek a program megalapozását
biztosító tervezési projektek, illetve azok, amelyek a tervezési
folyamat térségen belüli feltételeit biztosítják, s azok nem
lehetnek egy-egy piaci beruházás részei. Így a humán infrastruktúra
fejlesztéséhez kapcsolódó, a jogi, vagyoni és táji viszonyok
feltárása és rendezése kaptak elsőbbséget.
Ezekkel párhuzamosan néhány olyan beruházási projekt került
előtérbe, amelyek megvalósulására rövid időn belül
van esély, ezzel pedig a fejlesztési folyamat olyan első
fecskéi lehetnek, amelyek a térségi lakosság bizalmát nyerhetik
vissza a fejlesztési folyamat számára.
A projektek közel sem ölelik fel a program megvalósításának
teljes horizontját. Az alábbi válogatás a legsürgetőbb
illetve a megvalósulásra legesélyesebb projekteket mutatja
be.
5) Az operatív program szerkezete
A fent leírtak értelmében alább összefoglaljuk az operatív
program számára kiválasztott és a későbbiekben részletesebben
bemutatott alprogramokat és projekteket.
1. Operatív alprogram: Kistérségi komplex vagyongazdálkodás
1.1 A Borsodi Mezőség kistérség felszíni, természetes
vízhálózatának és vízkészletgazdálkodásának, ill. vízminőség-javításának
megtervezése
1.2 Borsodi Mezőség kistérség tájrehabilitációs és területhasználati
terve
1.3 Montaj- tó és tiszabábolnai Felső-Morotva rehabilitációjának
kivitelezése
1.4 Kistérségi programbank kialakítása: tervezési, szakértői
munkák
2. Operatív alprogram: Turizmusfejlesztés
2.1 Természetvédelmi tanösvények kialakítása
2.2 Természetvédelmi oktató és bemutató központ tervezése
és megvalósítása
2.3 A tiszavalki és tiszabábolnai csónakveszteglő helyek
átalakítása csónakkikötővé
2.4 A tiszavalki templom torony alkalmassá tétele madár megfigyelési
célra
2.5 Mezőcsáti panzió kialakítása
2.6 A tiszadorogmai kemping energia ellátásának és komfort
fokozatának fejlesztése
2.7 A tiszabábolnai horgásztanya vendégfogadóvá bővítése
3. Operatív alprogram: Közösségfejlesztés
3.1 Helyi médiumok kialakítása (újság, kábel televízió) –
megvalósíthatósági tanulmányterv
3.2 Az oktatási intézményekben folyó oktatási rendszerben
a térségi szempontok megjelenítése – módszertani tervezés
3.3 A vidékfejlesztés szereplőinek együttműködését
szabályozó és biztosító jogi keretrendszer kidolgozása – tervezés
|
